2022.01.16. 14:23 A világ hatodik legmelegebb éve volt 2021 a mérések kezdete óta - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA és az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Központ (NOAA) az újonnan bemutatott hőmérsékleti adatok alapján csütörtökön. 1,1 Celsius fokot emelkedett a földi átlaghőmérséklet másfél évszázad alatt A tudósok szerint a rendkívül meleg év egy hosszú távú felmelegedési trend része, amely gyorsulni látszik. A NASA, a NOAA és a Berkeley Earth monitorozócsoport is csütörtökön mutatta be az elmúlt év globális hőmérsékletére vonatkozó méréseinek eredményeit, amelyek szerint a tavalyi értékek nem maradtak el nagy mértékben a szélsőségesen meleg 2016 és 2020 adataitól.

A NASA adatai szerint a tavalyi év 2018-cal holtversenyben volt a hatodik legmelegebb esztendő, míg a NOAA mérései szerint 2021 2018-at megelőzve lett a 6. legmelegebb év.

Egy ufókutató azt állítja, hogy 25 km széles űrlénybázist talált a Mars felszínén, amit szerinte a NASA titkol a nyilvánosság elől – írja a Daily Star. „Találtunk egy 25 km-es bázist a Marson, a Sulci Gordii nevű párhuzamos barázdáktól jobbra” – írta le „felfedezését”, és hozzátette, hogy szerinte a NASA nem akarja, hogy tudjunk róla. Ez nem az első alkalom, hogy a „szakértő” talált valamit, ugyanis tavaly azt állította, hogy felfedezett egy sziklákba vájt idegen arcot a Mars felszínén. Úgy véli, hogy a Rushmore-hegybe vésett amerikai elnökök arcához hasonló faragvány akár 10 000 éves is lehet, ami bizonyíték lehet arra, hogy korábban már volt élet a vörös bolygón.

A Holdról tudunk egyet s mást. Nagyjából 400 ezer kilométerre kering a bolygónk körül, ráadásul kötött tengelyforgású, így mindig ugyanazt az arcát mutatja nekünk. Légkörét főleg hidrogén és nemesgázok alkotják, nagyjából a föld(légtér)i hangsebesség nyolcszorosa szükséges ahhoz, hogy elhagyjuk a gravitációs erőterét, amely hatszor gyengébb a földinél; legelőször pedig 1961 májusában szállt le ember az égitesten, bár ezt a tényt az elsővonalas konteóhívők erősen vitatják. De hogy hogyan keletkezett, arról mai napig csak hipotéziseink vannak. Forró fánk falja fel a Theia-elméletet Az egyik legnépszerűbb elképzelés szerint a Naprendszer kialakulása után mintegy 50 millió évvel történt egy jókora bolygóközi karambol, mely során két „serdülő” bolygó, a Föld, valamint a Mars nagyságú Theia összeütközött, majd az így kilökődött anyag gyűrűvé állt össze, idővel pedig egy kisebb égitestté. Ez lett volna a Hold. Pár éve viszont jött két amerikai tudós, Simon Lock a Harvardról, valamint Sarah Stewart a Kaliforniai Egyetemről, akik feltételeztek egy új bolygótípust, amely szintén bolygóközi ütközések során jön létre. A szinesztiát egy hatalmas, forgó fánknak kell elképzelnünk, amely forró, mint a pokol, és megolvadt kőzetekből áll. Valahogy így: Feltételezések szerint a Föld is ehhez hasonló égitest lehetett életének korai szakaszában, ugyanakkor ez az állapot nem tart tovább pár száz évnél, ugyanis az objektum elveszíti hőenergiájának és méretének nagy részét, és idővel lelassul. Így érett bolygóvá válik. Egy újabb fejezetet a Hold-eredet nagykönyvében A két tudós most egy kutatócsapattal együtt kezdett alaposabb fejtegetésbe, és arra jutottak, hogy a szinesztia állapotban lévő Földből a majdani Hold darabjai idővel kiszakadhattak, majd pályára állhattak. Ez választ adna többek között arra is, hogy miért olyan hasonló a Hold és a Föld kérgének összetétele – bár erre a Theia-modellnek is megvan a maga magyarázata, amely még mindig népszerű bizonyos tudóskörökben. A Theia és az ősi Föld között létrejövő feltételezett ütközéséről egy szimulációt is készítettek, amely szerepelt régebben a History Channel egyik adásában.

Túl gyorsan hűl ki a Föld, kihalhat az élet. Amíg a Föld felszíni és légköri hőmérséklete az elmúlt korok során mindig ingadozott, addig bolygónk belseje annak 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulása óta folyamatosan hűlt. A folyamat a jövőben is tovább folytatódik, egészen addig, míg a Föld belsejének folyékony területei teljesen meg nem szilárdulnak. Ha ez bekövetkezik, az élet fennmaradásának feltételei megszűnnek. A fenti állítás egyáltalán nem túlzás. A külső mag áramlásai tartják fenn azt a mágneses mezőt, ami védi az életet az űrből érkező káros sugaraktól. Emellett a földköpenyben zajló konvekciós áramlások, tektonikus aktivitás, és vulkanizmus a globális hőmérséklet stabilizálásával és a szénciklussal is hozzá járul a földi élet fennmaradásához – olvasható a Science Alert cikkében. Mivel a Föld belsejének hőmérséklete a bolygó születése óta szüntelenül csökken, a távoli jövőben elérkezik az a pillanat, amikor teljesen megszilárdul. Ez a geológiai folyamatok teljes megszűnéséhez vezet, amitől a Föld a Marshoz és Merkúrhoz hasonló kietlen, halott világgá válik. Egy új kutatás most azt is kiderítette, hogy a Föld teljes kihűlése hamarabb bekövetkezik, mint eddig hittük. A vizsgálat kulcsa egy ásvány volt, ami a vasban és nikkelben gazdag külső mag, illetve a felette lévő olvadt, folyékony alsó köpeny között helyezkedik el. Ez az ásvány a bridgmanit, hővezető képessége pedig alapvetően befolyásolja, hogy miként áramlik a hő a magból a köpenybe. A bridgmanit hővezetését egyáltalán nem egyszerű tanulmányozni, mivel e tulajdonságra hat a nyomás és a hőmérséklet, így a földfelszínen egészen más eredményt kapunk, mint a bolygó belsejében. Emiatt a zürichi műegyetem (ETH) kutatója, Motohiko Murakami úgy döntött, lézer segítségével szimulálja a Föld belsejének környezetét. A bridgmanit kristály így közel 2200 Celsius-fokra hevült, és 80 gigapascal nyomásnak lett kitéve. Összehasonlításképpen, az alsó köpenynél több mint 2350 Celsius-fok és 127 gigapascal nyomás tapasztalható. EZ AZT JELENTI, HOGY A MAGBÓL A HŐ GYORSABBAN ÁRAMLIK A KÖPENY FELÉ, MINT HITTÜK, VAGYIS A FÖLD BELSEJE A VÁRTNÁL KORÁBBAN FOG MEGSZILÁRDULNI. A folyamat ráadásul gyorsulhat: amennyiben a bridgmanit hőmérséklete egy kritikus pontra csökken, úgynevezett poszt-perovszkittá alakul, ami elődjénél is jobb hővezető tulajdonsággal bír. A tanulmány konklúziója tehát az, hogy a bolygó hamarabb fog inaktív planétává válni, mint vélték. Hogy az élet számára végzetes állapot mikor következik be, egyelőre nem tudni, a folyamatot számos tényező befolyásolhatja.